Robin Hood, A tolvajok fejedelme (1991), és ami mögötte van

A gyerekkori élmények gyakran rózsaszín szemüveget tesznek ránk, így olykor képesek vagyunk, amúgy nem túl jó dolgokat is szeretettel keblünkre ölelni, még akkor is, ha amúgy látjuk annak hibáit. Így vagyok ezzel, ha a 90-es évek két kosztümös sikerfilmjéről van szó: vagyis az 1991-es Robin Hood, a tolvajok fejedelme, és az 1993-as A három testőr. Ezúttal az előbbiről szeretnék egy egészen más felfogásban kritikát megfogalmazni, tárgyi hibáira fókuszálva inkább. Persze a rózsaszín szemüveg miatt nem vállalkozom arra, hogy pontozzam is.

Könyvbemutató: Christopher Clark: Alvajárók, Hogyan menetelt Európa 1914-ben a háború felé, 2012 (2014-15)

Az első világháború egy szövevényes talán, mely mindmáig kihat Európára, melyet máig legendák és tévképzetek lengenek körül, és árnya veszedelmesebb tanulsággal szolgál, mint a nála sokkal pusztítóbb, de jóval direktebb második világháború. Míg utóbbit olyan diktátorok robbantották ki, akiknek valóban a háború volt a céljuk, addig ezt a konfliktust (zömmel) józan emberek, politikusok, diplomaták, tisztek, és koronás fők művelték. Ugyan mindkét világégésnek nyögjük a következményeit, mégis, mintha a Nagy Háborúról, és annak okairól megfeledkeznénk. Hogyan jutott el Európa egy kontinentális háborúba? Erre a kérdésre könyvtárnyi szakirodalom van, főleg idegen nyelven, és ezt próbálja megválaszolni, összefoglalni Christopher Clark, az Alvajárókkal, amiben elsősorban a politikatörténet felvázolására törekszik.