Mavka, az erdő őrzője (Мавка. Лісова пісня/Mavka, The Forest Song, 2023)

Nem sűrűn találkozom olyan alkotással, aminél nem tudom eldönteni, hogy ez most jó volt, vagy ellenkezőleg, nos a Mavka pont ebbe a kategóriába tartozik. Az a kevés értékelés, amit találtam neten, leginkább ajnározza (jelen nemzetközi helyzetben valahol érthető is), bár szerintem azért a szuperlatívuszokra nem szolgált rá. Így viszont napok óta azon kattog az agyam, hogy mégis miként értékeljem? Nem is csak azért, mert ha negatívat mondok róla, akkor ilyennek tartanak, ha meg pozitívat, akkor olyannak, hanem mert alapból is ott a gond vele, hogy rettenetesen olcsó húzások vegyülnek benne a meghatóan széppel. Az egyik pillanatban, mintha az Asylum készítette volna, a másikban meg a Dreamworks minőségét hozza.

Szláv mitológia 4.

Új pogányság

Sámánok, druidák, wiccák, vagy magyar példák sokasága, mind mutatja, hogy a világon mindenütt akad igény az ősi pogány kultúrák iránt, azok hagyományainak felélesztésére pedig a fenti példák jelzik a törekvést. Nincs ez másként a szláv népekkel sem, és náluk is hasonlóan szerteágazó, többféle módon értelmezett ez a hagyományőrzési metódus. S még a nyugati példák zömmel kimerülnek egyfajta spiritualizmusban és „hagyományőrzésben”, addig az egykori vasfüggönyön innen ez a rendszer erősen fel lett töltve politikai és szociális tartalommal is.

Szláv mitológia 3.

Következzen a népi hitvilág mitológiája, melyben mindazon lények és hiedelem alakok vonulnak fel, akik, amik az egyszerű, hétköznapi emberek életét máig képesek befolyásolni.

Szláv mitológia 2.

Perun jele, de teljes körrel akár Rod jele is lehet. Az egyik legelterjedtebb szimbólum az újpogányok körében, de a népművészetben is ismert.

Folytassuk a témát, ezúttal a pogány istenek világával. Eredetileg egy teljes listát terveztem létrehozni, de be kellett látnom, hogy az egyrészt túl kusza lett volna, másrészt sok esetben szimpla copy-paste Wikipédia, mivel sok istenségről csak egy nyúlfarknyi információ lelhető fel. Emellett az is gondot okozott, hogy némely istenségek esetén felmerült, hogy inkább csak névváltozatai egy másiknak. Így végül arra jutottam, hogy első körben a filozófiai alapjai után, az Orosz őskrónikában ismertetett panteont mutatom be, majd utánuk következnek az érdekesebb, fontosabb, jobban megismerhető, de az Őskrónikában nem szereplő istenek.

Szláv mitológia 1.

A köztudatban, illetve hazánkban különösen kevéssé ismert a szláv mitológia, az ősi pogány vallás, istenek, illetve azok a lények, melyek az emberek hétköznapjait segítették, vagy keserítették meg. Valamiért a popkultúrából is szinte teljesen kimaradt ez az egyébként igen gazdag témakör, helyette, a természetesen jóval kiforrottabb, ismertebb görög-római és germán mitológia dominál. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne ismernénk a popkultúrában szláv elemeket, csak ezek egy része mára univerzálissá vált (mint a vámpír, vagy vérfarkas), míg dedikáltan szlávnak titulálva csak marginálisan, réteg termékekben bukkan fel, úgy, mint a rebootolt Tomb Raider második részében, részben a The Witcher szériában, esetleg az 1997-es Anasztázia rajzfilm spin-offjának készült 1999-es Bartek a varázslatos című rajzfilmben ismerhetünk fel szláv mitológiára referenciát. Persze szláv nyelvterületen készültek filmek és animációk, de ezek elsősorban helyi igények szerint realizálódtak, illetve számos esetben minőségükben sem számítanak befogadhatónak (jó példa erre a 2017-es Poszlednyij Bogatir/Последний Богатырь).