Elektromos gitárok a Szovjetunióban

A könnyűzenének, de különösen a rocknak, nélkülözhetetlen kelléke az elektronikus hangszer, azon belül talán a legfontosabb a gitár. Csakhogy a szovjet hangszergyártás meglehetősen késve reagált az új zenei igények kiszolgálására, ráadásul a gitárnak eléggé felemás hagyománya volt az oroszok körében, akik inkább a harmonikát favorizálták a húrosokkal szemben. Az új igény mind a lakosság körében, mind az állami zene területén a 60-as évek elején megjelent, ami lassan életre hívta a szovjet gyárak új termékeinek megjelenését is. Ezen belül a leglátványosabb utat a gitár járta be, amit a nulláról kellett kezdeni, kvázi újra feltalálni, hogy végül az egész korszakon átívelő problémát jelentsen minőségi lépéshátránya a nyugati gitárokkal szemben. Épp ezért érdemes végig venni a szovjet elektromos gitárok történetét, ami oly mértékben egybe fonódott az állammal, hogy annak szétesése magával rántotta magát a gitárgyártást is.

Szovjet metal zenetár 3

Még egyszer, harmadjára következzék a szovjet heavy metal együttesek sorolása. Ezúttal is igyekeztem a nagyobbakból és a kisebbekből összeválogatni.

Szovjet metal zenetár 2

Következzék a szovjet heavy metal együttesek bemutatásának következő felvonása. Ezúttal is igyekeztem egyaránt hozni jelentősebbeket és kevésbé sikereseket. Terveim szerint a következő, harmadik résszel lezárom a témának a fő sodrát, de teljesen még nem engedem el.

Szovjet metal zenetár 1

Az előző részben vázlatosan bemutattam a szovjet éra heavy metal történetét, mely során számos korabeli együttes is megnevezésre került, végül azzal az ígérettel zártam az írást, hogy a folytatásban ezek részletesebb bemutatására kerül sor. Ebben a második részben, ennek megfelelően, erre fókuszálok, azaz a Szovjetunió idején indult heavy metal együttesek történetét, stílusát, részben utóéletét prezentálom. Természetesen nem tudok a teljességre törekedni, részben azért, mert túl hosszú lenne a lista, részben mert nagyon sok együttes nem jutott tovább a lokális ismertségen, így jóformán nyomtalanul el is tűntek az évek múlásával. Másik fontos kikötés, hogy ez a felsorolás nélkülözni fog mindenféle rendezési elvet, vagyis sem kronológiai, sem népszerűségi szempont nem vezérelt, míg a betűrendet túlzottan konformistának éreztem.

Heavy metal a Szovjetunióban

A képaláírás egy Lenin idézet kicsavarása. “A metalosok (a szó fémmunkásokat is jelent) a legfejlettebb osztály, senki sem tagadhatja, hogy ők a proletariátus élcsapata” – nyers és nem pontos fordítás.

Már jó ideje, hogy belefogtam az orosz könnyűzene témába, de sose terveztem teljesen elengedni, sőt. Igazán akkor döbben rá az ember, hogy adott témáról mennyire keveset tud, amikor elkezd abban jobban elmélyülni. Így vagyok a szovjet könnyűzene világával is, amiről arányaiban több információ áll rendelkezésre, mint az 1991 utániról, viszont pont a heavy metal egy olyan szegmense, aminek a dokumentáltsága finoman szólva, hiányos. Pedig volt nem kevés együttes, amelyek hallatlan népszerűségre tettek szert, illetve az 1980-as évek végére nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a metal aranykora a Szovjetunióban (párhuzamosan a rock-al, bár az könnyebben tanulmányozható a korszak kapcsán).

Figyelem! A mellékelt zenei videók nem mindegyike a 80-as években készült, ezeket inkább csak a hangulat érdekében raktam bele, a teljesség igénye nélkül.

Кукушка (Kukuska ~ Kakukk)

Mikor tavaly megírtam a szovjet, majd rendszerváltás utáni orosz zene történetének összefoglalóját, eleve tervbe vettem, hogy később egy-egy témát részletesebben is kibontok. Néha azzal a megoldással élve, hogy csak egy adott dalra fókuszálok. Ehhez pedig a számos remek választás közül teljesen önkényesen kötöttem ki a Кукушка című dal mellett (a továbbiakban latin betűs átiratban Kukuska-ként írom).

Orosz könnyűzene a rendszerváltás óta

Gyökeres változást hozott 1991, ami korszakhatárként választ el mindent az orosz közéletben úgy, mint a populáris kultúrában, válaszfalat képezve a szovjet és a szuverén orosz éra közé. Persze hajlamosak vagyunk ténylegesen falként tekinteni az ilyen korszakhatárokra, ami megtévesztő lehet, mivel minden téren folytatódott az élet, még ha a körülmények meg is változtak. Jó, a zenében már korábban megkezdődtek azok a folyamatok, amelyek kialakítják a modern orosz könnyűzenét. Röpke fél év alatt hullott szét az addig állandónak hitt, de már régóta recsegő-ropogó Szovjetunió, s mindaz, ami addig közös érték volt, hirtelen nemzeti kinccsé vált. Na, de kié?

Könnyűzene a Szovjetunióban

Ha azt mondom, orosz könnyűzene, az emberek kilencven százalékban a Katyusára és a Tatura fognak asszociálni, esetleg akadnak páran (főleg Hobo rajongók), akik tudják kicsoda Vlagyimir Viszockij (Владимир Высоцкий), vagy emlékeznek még a Pussy Riot letartóztatására. Ezzel az írással egy új sorozatot kívánok elindítani, ezúttal mellőzve a számozást. Először röviden áttekintem a szovjet, majd a rendszerváltás utáni orosz könnyűzene történetét, aztán szemezgetni fogok a különféle témákban. (FIGYELEM: az aláhúzott nevek Youtube linkeket tartalmaznak!)