Primal (2019)

Genndy Tartakovsky visszatért, és mit tett le az asztalra? Jó, teljesen nem tűnt el, viszont azért valljuk be, az utóbbi időkben nem sok olyat alkotott, ami miatt jóízűen csettinteni tudtunk volna. Új sorozata, a Primal, egy fiktív ősember tematikájú sorozat (5 részesre tervezve), amit az Adult Swim-en kezdtek el sugározni. Most még csak az első rész jött ki, és máris nem tudom eldönteni, hogy ennek mennyire van létjogosultsága?

Olvasás folytatása

Reklámok

Oroszország szimbólumai 8

Ha Szentpétervár, akkor cárok, s ha cárok, akkor paloták. Nincs is szimbolikusabb az orosz uralkodói rezidenciák között, mint a Téli Palota (Зимний Дворец), mely a város szívében áll, s ugyanúgy az ország jelképe, mint Moszkvában a Kreml. Pedig a Romanovoknak nem csak ez állt rendelkezésére, több palotájuk volt úgy a városban (Miklós palota/Николаевский дворец, Mihály palota/Михайловский дворец), mint a környéken (Carszkoje Szelo/Царское Село, Peterhof/Петергоф). Mégis egybeolvadt a cári rendszerrel az épületegyüttes, mely ma az Ermitázs Múzeumnak ad otthont, s évente több, mint 2 millió turistát fogad, egyben Európa egyik legnagyobb múzeuma is.

Olvasás folytatása


Disney rajzfilm-maraton

Régóta járatom az agyam valami filmes maratonon, aztán belegondoltam abba, hogy a Disney stúdió munkái közül elég sok kimaradt az életemből, melyek között azért akadnak alapművek is, illetve néhány esetében erősen szükséges már egy újrázás. Így aztán arra jutottam, hogy lehetne ebből egy hasonló maratont tartani, mint amilyen Péternél volt a Schwarzeneggeres. Persze itt lesznek különbségek is. Az egyik ilyen, hogy nem egyszerre fogom feldolgozni az összeset, mert egyszerűen olvashatatlanul hosszú lenne az eddigi 59 rajzfilm végigpörgetése, másrészt előre le kellett fektetnem pár alapszabályt magamnak. Vagyis kizárólag az egész estés animációs filmekkel fogok most foglalkozni, illetve egy-két kivételt leszámítva, azok kimaradnak, amelyekben élő szereplők is vannak. Harmadrészt annyiban csalni fogok, hogy néhány, gyerekkoromban agyonnézett, vagy nem rég megtekintett darabot nem fogok újrázni, mert elég jól emlékszem rájuk ahhoz, hogy véleményezni tudjam.

Olvasás folytatása


Pónizáró szösszenet

Ennek az ideje is elérkezett, kilenc évaddal véget ért a My Little Pony: Friendship is Magic negyedik generációjának rajzfilm sorozata, és bátran merem állítani, hogy ennek az évtizednek az egyik legjobb animációs szériája jutott finisbe. Pont ezért most megpróbálom kicsit elemzősre fogni, amihez persze ajánlott a sorozat ismerete. De nem szándékozom szentimentális frázisokba sem fojtani az írást.

Ami igazán kiemelkedővé teszi, az a tény, hogy ilyen hosszú lett, és ehhez képest nagyjából végig megőrzött egy színvonalbeli szintet, noha azért az utolsó két szezonban már mutatkoztak rajta a fáradás jelei. Ezt a készítők is érezhették, nem véletlenül nem forszírozták a tizedik évadot, pedig maradtak benne elvarratlan szálak. Na nem mintha nagyon a fordulatos csavarokról, vagy összefüggő történetről vált volna híressé.

Olvasás folytatása


Mit ér a She-Ra remake?

Az valami hihetetlen, hogy a Netflix képes volt egy egész évadot két szezonként eladni a közönségnek (újraszámolva az epizódokat, rájöttem, hogy a 2. évad csak 7 részes volt), de vajon önmagában, ettől függetlenül, megérdemli a figyelmet ez a sorozat? Kezdjük talán ott, hogy az eredeti alap változatot, ami a 80-as években készült, nem láttam, és nem is tervezem pótolni. Valahogy a Mattel-animációk hidegen hagynak. Pont emiatt nem erőltettem sem a He-Man-t, sem a Thundercats-et. Utóbbinak legalább a megbukott remake-jét láttam (az nézhető volt, de annyira nem fogott meg, hogy sajnálkozzak a befejezetlenségén). Maga az eredeti She-Ra viszont a maga korában nem volt egy sikertörténet, nem is lett lezárva. Ezek után kíváncsi voltam, hogy mit tudnak kihozni az alapanyagból a Dreamworks-nél, képes lesz-e az újrázás önálló lenni, mennyire lesz hű az alapanyaghoz, vagy épp életképes sorozat kerekedik-e ki belőle?

Olvasás folytatása


Ilja Jefimovics Repin (Илья Ефимович Репин, 1844-1930)

Önarckép, 1887

Manapság a képzőművészet ismerete nem nagyon képezi az alapműveltség részét, sajnos. Az emberek sokszor még a hazai festőkkel sincsenek tisztában, és legfeljebb olyan hírességek neveit ismerik, mint Raffaello, Van Gogh, vagy Dalí. Közben az oroszok is rendelkeznek nagyszerű alkotókkal, akik közül a legnagyobb hírnévre kétségtelenül Repin (helyesebben Rjepin volna, de az ő nevének átírása még azelőtt történt, hogy meggyökeresedett volna az átírási szabály) tett szert. Ma is őt tartják a legnagyobb orosz festőnek, az orosz realizmus legmeghatározóbb alakjának, holott ő maga is az akadémiai művészet kritikusaként jelentkezett pályája elején.

Olvasás folytatása


A fekete üst (The Black Cauldron, 1985)

Valamikor, nem olyan rég, találkoztam egy Youtube videóval, ahol azt ecsetelték, hogy ez egy méltatlanul alulértékelt rajzfilm. Kíváncsi is lettem rá, mivel korábban nem is tudtam a létezéséről. Köszönhetően annak, hogy itthon soha nem került moziba, magyar szinkront is csak 2010-ben kapott. Pedig érdekes annyiból, hogy a Disney történetének ez volt a legnagyobb bukása. Vajon miért? A válasz a filmben keresendő.

Olvasás folytatása